Vissza a tartalomjegyzékhez
III. A pátriárkák kora: Ábrahám
Mit tett Isten ebben a korszakban?
Isten elhívta Ábrahámot,
hogy belőle egy új nép,
a zsidó nép származzon.
Miután Ábrahám és családja elhagyta Mezopotámiát,
Kánaán földjén vándoroltak,
mert azt a földet ígérte nekik az Úr.
Ábrahám leszármazottaival Istennek az volt a terve,
hogy az ő népe legyenek,
a népek világosságává legyenek lelkileg,
akik bizonyságot tesznek az egy Isten létezéséről és szeretetéről.
Isten Ábrahámot különböző élethelyzetekbe engedi,
hogy növekedjen a hite.
A korszak üdvtörténeti jelentősége:
Ábrahám az üdvösség történetében nagyon fontos személyiség.
Egyrészt azért,
mert ő volt a zsidó nép ősatyja,
azé a népé,
akiből származott testileg az Úr Jézus Krisztus.
Jézusra utalt Isten,
amikor azt mondta,
hogy Ábrahám által áldást nyer a föld minden népe.
Ábrahám tehát Jézus Krisztus elődje is volt.
Ugyanakkor Ábrahámot a hívők atyának is nevezik,
mert ő volt az első személy,
aki hit által igazult meg,
akárcsak azok az emberek,
akik az Úr Jézus Krisztusban hisznek.
Ábrahám azért lett igaznak nyilvánítva,
mert elhitte Isten ígéreteit.
Az ő életpéldájából mi is sokat tanulhatunk arról,
hogyan lehet hitben járni.
A pátriárkák kora a 1Móz 12-50.
fejezeteiben van megírva,
és Izráel népének az őseivel foglalkozik.
A pátriárka ősatyát jelent,
így az üdvtörténetnek ezt a korát az ősatyák korának is nevezzük.
Az ősatyák korában kezdődik el valójában Isten üdvözítő munkája.
Istennek az volt a célja,
hogy a bűnös ember megváltása érdekében Megváltót küldjön a világba.
A Megváltó egy kiválasztott népen keresztül érkezett meg.
Ez a nép a zsidó nép volt,
amit Isten Ábrahámon és leszármazottain keresztül hozott létre.
A pátriárkák kora körülbelül Kr.
e.
2000-től Kr.
e.
1850-ig tartott.
Ez az időszak felosztható a főszereplők szerint négy részre:
a) Ábrahám élete,
b) Izsák élete,
c) Jákób élete és d) József élettörténete.
Ábrahám a Biblia egyik legkiemelkedőbb személyisége.
A zsidók számára ő az az atya,
akitől a nép származik,
a keresztyének számára pedig ő a „hívők atyja”,
mert ő volt az első,
aki hitt Istennek,
„és Isten ezt számította be neki igazságul”.
(Róm 4,3)
Ábrahám életéből az alábbi mozzanatokat vesszük szemügyre:
1.
Ábrahám élettörténete
2.
Ábrahám üdvtörténeti jelentősége
3.
Fontos tények,
igeszakaszok Ábrahámmal kapcsolatban
1.
Ábrahám élettörténete
         Kattints a képre a kinagyításhoz     (CC-BY-NC-ND-4.0) KCA - fmosoft.com
A térkép nemkereskedelmi célokra szabadon használható, a forrás megnevezésével, változtatás nélkül


Ábrahám a mezopotámiai Úr (Úr-Kaszdim) városában lakott,
ami korának egy fejlett települése volt.
Ábrahám,
akinek neve először Abrám volt,
városának egyik gazdag polgára,
valószínűleg bálványimádó ember volt családjával együtt.
Valamilyen módon azonban kapcsolatba került Istennel,
aki felszólította,
hogy hagyja el a várost és telepedjen le azon a földön,
amit neki mutatni fog (12,1).
Így indult el Ábrahám feleségével,
Sárával (korábban Szárainak hívták),
unokaöccsével,
Lóttal,
és annak családjával valamint szolgáival Kánaán földjére.
A költözésre való felszólítással együtt az Úr ígéretet is tett Ábrahámnak:
Nagy néppé teszlek,
és megáldalak,
naggyá teszem nevedet,
és áldás leszel.
Megáldom a téged áldókat,
s megátkozom a téged gyalázókat.
Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége (1Móz 12,2-3).
Az Úr tehát nagy népet fog származtatni Ábrahámból,
és meg fogja áldani rajta keresztül az egész világot.
Ábrahám nem tudhatta,
hogy ez Jézus Krisztus által fog történni,
aki az ő leszármazottja lesz.
Amikor Ábrahám Kánaánba ért,
Isten megígérte neki,
hogy azt a földet utódainak adja.
Tehát Isten nemcsak leszármazottakat,
hanem országot is ígért Ábrahámnak (12,7).
Kánaánban vándorolva több éven át,
egy idő után a déli határhoz érkezett,
amikor éhség lett azon a földön.
Így elment Egyiptomba,
hogy ő és családja ne haljon éhen.
Ez a lépés nem volt helyes,
mert megingott az Istenbe vetett hite.
Nem hitte,
hogy azon a földön,
amit neki adott az Úr,
meg is tudja tartani.
Ábrahám félt,
hogy szép feleségét elveszik tőle az egyiptomiak,
ezért megegyezett Sárával:
állítsa azt,
hogy a húga.
Ez azonban nem gátolta meg az egyiptomi fáraót (így nevezték Egyiptom királyát),
hogy elvegye tőle Sárát.
Emiatt Isten megbüntette a fáraót és Egyiptomot,
ezért a fáraó kénytelen volt visszaadni Sárát Ábrahámnak.
A fáraó emiatt kiutasította őket az országból,
így Ábrahám kénytelen volt visszatérni Kánaánba.
Miután feljöttek Egyiptomból,
Ábrahám és Lót elváltak egymástól.
Erre azért volt szükség,
mert nem volt elég legelő a közelben mindkettőjük állatainak.
Lót a Sodoma-környéki helyet választotta,
amelyen jó legelők voltak.
Magának a jobbat választotta,
pedig nem neki ígérte Isten az országot.
Ez után Isten újból megígéri Ábrahámnak,
hogy az övé lesz az ország,
és hogy utódai nagyon sokan lesznek:
Azt az egész földet,
amelyet látsz,
neked és a te utódaidnak adom örökre.
Hasonlóvá teszem utódaidat a föld porához:
aki meg tudja számolni a föld porát,
az tudja megszámolni a te utódaidat is (1Móz 13,15-16).
Lótot kapzsi választása többször is bajba sodorta.
Először akkor került bajba,
amikor Sodoma vidékén háború dúlt,
és Sodoma népével együtt rabságba vitték.
Ebből a helyzetből Ábrahám szabadította ki saját embereivel.
Isten többször is ígéretet tett Ábrahámnak az országgal és leszármazottaival kapcsolatban.
De Ábrahám kételkedett,
mert egyáltalán nem volt gyermeke,
és már idősek voltak feleségével együtt ahhoz,
hogy gyermekük szülessen.
Isten akkor szövetséget kötött vele,
és elkötelezte magát ígéretének betartására.
Mivel Ábrahám elhitte,
amit Isten mondott,
jóllehet emberileg nem volt remény arra,
hogy gyermeke szülessen,
ezért Isten „igaznak fogadta el őt” (15,5-6;
Róma 4,17-18).
Ábrahám hite lassan erősödött meg.
Mikor látta,
hogy az idő telik,
és neki mégsem születik gyermeke,
pedig már a felesége is öreg,
Sára javaslatára feleségül vette ennek szolgálóját,
Hágárt,
hogy attól legyen gyermeke.
Így született meg Izmael.
Isten viszont nem őt akarta a zsidó nép ősatyjává tenni.
Izmael az emberi okoskodás és ügyeskedés eredményeként született,
nem úgy,
hogy Ábrahám és felesége bizalommal várták volna,
hogy Isten cselekedjen.
Ezért újra megígéri Ábrahámnak,
hogy Sárától lesz majd gyermeke (17,15-19).
Lót másodszor is bajba keveredik.
Sodoma lakosai olyan gonoszok voltak,
hogy Isten el akarta pusztítani a várost.
Egy nagyon kedves jelenet van leírva a 18.
fejezetben,
amikor Ábrahám könyörög Istenhez,
hogy ne pusztítsa el a várost,
ha vannak benne igaz emberek.
Ábrahám utolsó kérése az volt,
hogy ha van tíz igaz a városban,
akkor a város meneküljön meg.
De nem volt annyi sem,
és Isten kénes tűzzel elpusztította a várost.
Lótot és két leányát sikerült kimenteni,
de felesége menekülés közben meghalt.
Végül megszületett az ígéret fia,
Izsák,
amikor Ábrahám százéves volt (21,1-8).
Isten 25 évig várakoztatta,
erősítette Ábrahám hitét,
végül megadta,
amit ígért.
Közben Hágár fia,
Izmael is felnőtt,
de őket Ábrahám elküldte más vidékre,
mert csak Izsák fogja örökölni teljes vagyonát,
és ő lesz az igazi örököse.
Izmaeltől is sokan származtak,
hisz ő lett az ősatyja a mai araboknak.
Az Úr kemény próbának vetette alá Ábrahámot,
mivel még tovább akarta növelni a hitét.
Azt kérte,
hogy áldozza fel neki Izsákot,
a fiát (22,1-3).
Látni akarta,
hogy mennyire bízik benne.
Ez nagyon nehéz volt Ábrahámnak,
mivel szerette a fiát,
és azért is,
mert ha meghal Izsák,
akkor miként válna valóra Isten ígérete?
De Ábrahám kész volt megtenni,
mert annyira bízott Istenben,
hogy hitte:
az Úr mindenképpen beváltja ígéretét,
hogy őtőle nagy nép fog származni.
Ezért Isten az utolsó pillanatban közbelépett,
és megakadályozta,
hogy Ábrahám feláldozza fiát.
 
Isten azt szeretné,
ha a mi hitünk is növekedne,
ha mind jobban bíznánk benne.
Ő beváltja ígéreteit,
ha néha várnunk is kell azoknak beteljesedésére.
A hit próbák,
nehézségek között növekszik.
Ezért nekünk is meg kell állnunk a próbákban.
Ábrahám a Sára halála után még több évig élt,
és megérte,
hogy Izsák felnőtt ember legyen.
2.
Ábrahám üdvtörténeti jelentősége
Ábrahám jelentős személy az üdvtörténetben.
Először is azért,
mert tőle származtak a zsidók.
Ez a nép jelentős szerepet játszott a világtörténelemben és az üdvtörténetben.
Az Úr Jézus Krisztus zsidóként jött erre a világra.
Amikor Isten elkezdi a zsidó népet létrehozni Ábrahám által,
valójában a Megváltó eljövetelét készíti elő.
A Megváltó eljövetele Isten tervének legfontosabb mozzanata,
mert általa lett üdvössége a bűnös embereknek.
Ábrahám története az Úr Jézus eljövetele szempontjából a legfontosabb.
Azonban Ábrahám életpéldája és hite is nagyon fontos számunkra.
Ő volt az első olyan személy,
akiről az ige világosan kijelenti,
hogy hit által igazult meg,
és akinek az élettörténetéből a hit általi megigazulás működését láthatjuk.
Ábrahám története által a következőket tudhatjuk meg a hitéletről:
–Isten azt akarja,
hogy hallgassunk hívására és engedelmeskedjünk neki;
–Isten ígéreteket tesz,
amiket az embernek el kell fogadnia;
–Isten beváltja az ígéreteit akkor is,
amikor már emberileg semmi kilátás nincs arra,
hogy az bekövetkezzék;
–Az embertől Isten elvárja,
hogy a hit alapján éljen,
és a hit ne csak valami elmélet legyen;
–Hit által az ember személyes kapcsolatba kerülhet Istennel;
–A hit próbáknak lesz kitéve és ezek által növekszik;
–Hit által igazulhat meg az ember,
és lehet Isten gyermeke.
Ábrahám személyére az Újszövetségben is sok utalás történik.
Az Úr Jézus,
Pál és a többi apostol sokszor beszélnek róla,
mint a hit példaképéről.
A Bibliát,
és különösen az Újszövetséget,
jobban megértjük,
ha ismerjük Ábrahám élettörténetét.
3.
Fontos mozzanatok,
igeszakaszok Ábrahámmal kapcsolatban
Igeismeretünk fejlesztése érdekében meg kell jegyeznünk néhány mozzanatot Ábrahám életéből,
azokkal az igeszakaszokkal együtt,
ahol ezek le vannak írva.
–Ábrahám elhívása – 12.
fejezet.
Ábrahám családjával együtt kivonul Úr városából.
Először Háránba költözik,
majd miután meghal az apja,
Táré,
az Úr hívására Kánaánba költözik.
Ábrahám ekkor 75 éves volt.
–Lót és Ábrahám elválnak egymástól – 13.
fejezet.
Ezáltal Lót sok veszélynek teszi ki magát,
mert gazdag földet választ ugyan,
de ott az emberek nagyon bűnösek voltak.
–Isten népet és országot ígér Ábrahámnak – 13,14-18.
Isten megígéri,
hogy egy nagy nép fog származni tőle,
és hogy Kánaánt neki és utódainak adja.
–Isten szövetséget köt Ábrahámmal – 15.
fejezet.
Az ígéreteket Isten esküvel erősíti meg,
hogy szándékának komolyságát Ábrahámmal tudassa.
–Ábrahám és Hágár – 16.
fejezet.
Mivel Ábrahám megingott hitében,
és azt gondolta,
hogy „segíteni” kell Istennek ígéretének beteljesítésében,
ezért másodrangú feleségévé fogadta Hágárt.
Tőle gyermeke született ugyan,
de nem az volt Isten akarata,
hogy ettől a gyermektől származzanak a zsidók.
Izmael születése után az Úr megújítja a szövetséget Ábrahámmal – 17.
fejezet.
–Ábrahám közbejár Sodomáért – 18.
fejezet.
Ez a történet a közbenjáró imádság nagyszerű példája.
Ábrahám alkudozik Istennel.
Először azt kéri,
hogy ha van a városban 50 igaz ember,
akkor Isten ne pusztítsa el a várost.
Majd újabb kérésekkel eljut 10 személyig.
De mivel még 10 igaz sem volt a városban,
ezért annak el kellett pusztulnia.
–Sodoma pusztulása – 19.
fejezet.
Isten emberi alakban jelent meg Ábrahámnak,
amikor ő imádkozott Sodomáért.
Amíg Ábrahám az Úrral beszélt,
az Úr kíséretében levő angyalok elmennek Sodomába,
hogy megmentsék Lótot.
Egy közeli hegyre küldik a kénes-tüzes eső elől feleségével és két lányával együtt.
Azt parancsolják,
hogy menekülés közben ne nézzenek vissza,
hogy lássák a pusztuló várost.
De Lót felesége ezt mégis megteszi,
ezért meghal – só-oszloppá változik.
–Izsák születése – 21.
fejezet.
Nagy örömöt szerzett az Úr Ábrahámnak és Sárának öregkorukra.
Ábrahám 100 éves volt,
Sára is igen öreg,
amikor megszületett a fiuk.
Ezért Izsák születése csoda volt.
–Ábrahám kész feláldozni fiát – 22.
fejezet.
Ábrahám elment Mórijjá földjén egy hegyre,
hogy feláldozza Izsákot.
Csupán ketten voltak ott.
Amikor odaértek,
Ábrahám elkészítette az oltárt és a tüzet.
Már le akarta vágni Izsákot,
amikor az Úr angyala megjelent neki,
és nem engedte.
Ábrahám a fia helyett egy kost áldozott fel,
amit egy csoda következtében a bozótban talált.
Isten megpróbálta Ábrahám hitét,
ami nagyon erősnek bizonyult.
 
Ábrahám hitének példájából az Úr minket is tanít,
hogyan kell benne hinnünk,
és neki engedelmeskednünk.
 

Ismétlő kérdések
  1. Kik a pátriárkák, és korszakukat hány részre oszthatjuk?
  2. Próbáld meg saját szavaiddal elmondani Ábrahám történetét!
  3. Milyen jelentősége van Ábrahámnak az üdvtörténet szempontjából?
  4. Melyek a főbb mozzanatok és igeszakaszok Ábrahám életével kapcsolatosan?
  5. Számodra mi a legmegragadóbb Ábrahám történetéből?
Feladatok
  1. Olvasd el az 1Móz 12-23. fejezeteket!
  2. Jegyezd meg a Bibliádban, hogy hol vannak megírva Ábrahám életének fontosabb mozzanatai, és hogy melyek azok! Gyakorold megkeresni őket!