 |
Késésben az Úr?
Kb. 18-19 éve történt. Egy hideg téli este hárman voltunk
otthon. Férjem elment evangélizálni egy távolabbi gyülekezetbe. Hó és
hideg volt kinn, csúszós, jeges út.
Későre járt, már jönnie kellett volna, de nem érkezett.
Akkortájt még nem volt mobiltelefonos világ mifelénk, csak a
mennyei telefonon beszélgethettünk. Ki-kinéztem a konyhaablakon, nem-e
fordul be a sarkon az ismerős román Aro terepjáró.
Blanka lányom észrevette enyhe nyugtalanságom, csöndesen
korholt: mama, ne félj: Isten vigyáz rá.
Majd újbóli ki-ki-kukucskálásom látva, elém állt és ezt mondta: mama,
inkább imádkozzunk, Isten az Ő angyalaival védelmezze meg és hozza haza.
Mindhárman körbe térdeltünk (hogy lássuk is egymást, főleg
Blankát ima közben) és imádkoztunk sorban. Próbáltam Isten előtt
letenni félelmeim, aggódásaim, oltalmára bízni férjem és mindannyiunk
életét. Majd Beni is imádkozott gyermeki egyszerűséggel (7-8 éves
lehetett), utána Blanki következett. Ő jelbeszéddel imádkozott, mi
nyitott szemmel figyeltük, hogy lássuk-értsük is mit mond.
Miközben ő imádkozott, felhangzott a jól ismert traktor
jellegű zúgás a kapuban. Mire Blanki áment mondott, férjem már feljött.
Blanki kinyitva a szemét, az édesapját látta a kis szoba ajtajában.
Felujjongott, ragyogott a szeme: látjátok, magyarázta nekünk, alighogy
imádkoztunk, Isten már angyalszárnyakon haza is hozta. Megjött,
hazaérkezett. Teljes volt az öröm kicsiny családunkban.
Nem felejtem el e jelenetet. Egy parányi képe annak, mit
jelent gyermeki hittel imádkozni és reménységgel várni.
„Nem késlekedik az Úr
az ígérettel amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem
akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen.
De el fog jönni az Úr napja...” (2 Pt 3,9-10) - olvassuk Isten
igéjéből.
Az Úr eljövetele biztos. Nem függ attól, hogy várom-e vagy
nem. A várakozás nem mindig kellemes, van úgy, hogy próbára teszi a
türelmünk. Máskor fárasztó, feszültséggel jár, kérdésekkel: miért
késik? Hisz már meg kellett volna jönnie. Az aggódás is megkísérthet, a
nyugtalanság, békétlenség, belső szorongás.
Siserát is várta az édesanyja, ki-kinézett az ablakon,
kérdezgetve, hol késik, miért? Szolgáló leányai vigasztalták, lehet
zsákmányra talált... de ő nem jött többé, mert Izrael ellenségeként
elesett a harcban. Egy asszony keze által szerzett szabadulást Isten az
Ő népének a bírák idejében.
Egy szűz által küldte a Szabadítót e Földre. „De amikor eljött az idő teljessége, Isten
elküldte Fiát, Aki asszonytól született...” (Gal 4,4).
Nem késik az ígérettel, időben jött az Isten Fia és az isteni
időszámítás szerint fog visszajönni. Hogy kinek mikor? Bölcs isteni
tervében van.
Kívánok minden
kedves olvasónak boldog, reményteljes Adventet és a Szabadító
jelenlétében, világosságában áldott ünnepeket, áldott Újesztendőt!
özv. Vékás Zoltánné Erzsébet - 2011. december 17.
|
